Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szervezeti és Működési Szabályzat

                A FARKAS FERENC

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az intézmény szervezeti és működési szabályzata meghatározza az alapító okiratban előírt tevékenységhez, a pedagógiai programban kitűzött cél és feladatrendszerhez a szervezeti felépítést, rögzíti a működés rendjét, a belső és a külső kapcsolati rendszerekre vonatkozó szabályokat, biztosítja a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenységek, folyamatok összehangolt és hatékony működését. Az egyes művészeti ágak szerinti tanszakokat, az évfolyamok számát és a felvehető maximális tanuló létszámot az intézmény Alapító okirata határozza meg.

A szervezeti és működési szabályzat célja:

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával az intézmény jogszerű, zavartalan működésének biztosítása, a szülők, a gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése.

Feladata:

Megállapítsa az iskola működésének szabályait, a jogszabályok keretei között, továbbá azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

Hatálya:

A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megtartása kötelező az intézmény munkavállalói, a szolgáltatásokat igénybe vevő tanulók és szülők, illetőleg az intézménnyel a nevelő-oktató munka során kapcsolatba kerülők vonatkozásában, az intézményben folytatott nevelő-oktató munka során, továbbá mindazon külső rendezvényeken, amelyeken az intézmény tanulói, nevelői részt vesznek.

Nyilvánossága:

A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, megtartása pedig az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik a nevelő-oktató munka során kapcsolatba kerülnek az iskolával.

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1.Az intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális képzési formái

Az intézmény OM azonosítója:  039515

Az intézmény neve:     Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola

Az intézmény címe: 3950 Sárospatak, Szent Erzsébet út 30.

Az intézmény típusa: alapfokú művészeti iskola

Évfolyamok száma: 12 (előképző, alapfok, továbbképző)

Az intézmény székhelye: 3950 Sárospatak, Szent Erzsébet utca 30.

Az intézmény telephelyei:

  • 3950 Sárospatak Szent Erzsébet utca 12.
  • 3950 Sárospatak Arany J. út 3.
  • 3950 Sárospatak Nagy L. út 10.
  • 3958 Hercegkút Kossuth L. út 2.
  • 3961 Vajdácska Fő út 2.
  • 3943 Bodrogolaszi Rákóczi F. u. 1.
  • 3943 Bodrogolaszi Szent Benedek út 1.

2. Intézmény alapítója:     Sárospatak Város Önkormányzata

         Fenntartója és felügyeleti szerve:    Sárospataki Tankerületi Központ
         Címe:                                              3950 Sárospatak, Kossuth u. 44.

3.Alapító okirat kelte, száma: 106/2012.(IV.27.)  KT.

4.Az intézmény köznevelési alapfeladata:

  • alapfokú művészetoktatás
  • zeneművészeti ág
    klasszikus zene: fafúvós tanszak, rézfúvós tanszak, akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, vonós tanszak, zeneismeret tanszak, kamarazene tanszak
  • táncművészeti ág: néptánc tanszak
  • képző- és iparművészeti ág: képzőművészeti tanszak (1–6. alapfokú évfolyam)

Köznevelési alapfeladat ellátása székhelyen, telephelyeken, az alapító okirat rendelkezése szerint.

Székhelyen: Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola (3950 Sárospatak,Szent Erzsébet utca 30.)

               - zeneművészeti ág

                  klasszikus zene:

                fafúvós tanszak, rézfúvós tanszak, akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, vonós  tanszak, zeneismeret tanszak, kamarazene tanszak

                - táncművészeti ág: néptánc tanszak

                -  képző- és iparművészeti ág: képzőművészeti tanszak (1–6. alapfokú évfolyam)

Telephelyeken:

3950 Sárospatak, Szent Erzsébet utca 12.

- táncművészeti ág: néptánc tanszak

                  - képző- és iparművészeti ág:   képzőművészeti tanszak (1–6. alapfokú évfolyam)

3950 Sárospatak, Arany J. út 3. 

 

-     zeneművészeti ág:  zeneismeret tanszak: szolfézs

kamarazene tanszak: kórus

     3958 Hercegkút, Kossuth L. út 2.     

      -    zeneművészeti ág

                        klasszikus zene:

                        fafúvós tanszak, rézfúvós tanszak, billentyűs tanszak, vonós tanszak

                        zeneismeret tanszak, kamarazene tanszak

                      táncművészeti ág:néptánc tanszak

                     3961 Vajdácska, Fő út 2.

-    táncművészeti ág: néptánc    

 3950 Sárospatak, Nagy L. út 10.

                    -    táncművészeti ág: néptánc

                   3943 Bodrogolaszi, Rákóczi u. 1.

                   -     zeneművészeti ág: fafúvós tanszak, vonós tanszak, zeneismeret tanszak

-    táncművészeti ág: néptánc

                  3943 Bodrogolaszi, Szent Benedek út 1.

                  -     zeneművészeti ág: vonós tanszak, zeneismeret, fafúvós tanszak

5.Az intézmény bélyegzőinek lenyomata:

      Hosszú bélyegző:       Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola

                                         3950 Sárospatak, Szent Erzsébet u. 30.

      Körbélyegző:              Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola                    

   Az intézményi bélyegző használatára jogosultak:

  • igazgató
  • igazgatóhelyettesek
  • iskolatitkár
  • valamint az igazgató által engedélyezett személy

Használaton kívüli bélyegzőt elzárva kell tartani. A bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezéseket valamint az ügyiratkezelést az iratkezelési szabályzat alapján kell  végezni.

III. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE

1.Az intézmény felelős vezetője

  1. A köznevelési intézmény vezetője felelős – a nemzeti köznevelési törvény 69. § alapján – az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe.Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
    A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más dolgozójára átruházhatja.
  2. Az intézmény vezetőjét helyettesítheti:
  • igazgatóhelyettesek – megbízás alapján
  • az igazgató által megbízott személy az igazgató távollétében.

       c. Az igazgató távollétében helyettesítő feladata:

  • az intézmény zavartalan működésének biztosítása,
  • postai küldemények átvétele,
  • a munkaköri leírásokban, az intézmény szabályzataiban meghatározottak betartásának ellenőrzése,
  • a dolgozók munkájának irányítása, ellenőrzése,
  • az igazgató által (eseti megbízás alapján) átruházott jogkörök gyakorlása

2. Az intézményvezető feladatai

  • a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,
  • a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
  • kapcsolattartás társintézményekkel helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel,
  • támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét.

3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai

a.   Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.

b.  Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk alapján valamint az igazgató közvetlen irányítása alatt végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

4. Az intézmény vezetése

  1. Az intézményvezető munkáját az általa kijelölt közvetlen munkatársai megbízás alapján segítik.
  2. Az iskolai nevelő-oktató munka belső ellenőrzése

A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét.
Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen másrészt fokozza a munka hatékonyságát.
A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az iskola igazgatója a felelős. Ezen túlmenően minden felelős beosztású dolgozó felelős a maga  területén.
 Az ellenőrzéshez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik az éves munkaterv alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzéseken illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet.

 Az iskola belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:    

  • segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél hatékonyabb kielégítését,
  • az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól,
  • segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legcélszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét,
  • legyen fegyelmezett munka megvalósításának eszköze,
  • támogassa a helyi kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, hibákra, hiányosságokra is,
  • segítse a vezetői utasítások végrehajtását,
  • járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, és szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához.

Az ellenőrzést végzők:

  • az intézmény vezetője
  • az igazgatóhelyettesek, megbízás alapján
  • az igazgató által kijelölt személy

     Az ellenőrzés területei:

  • pedagógiai, szervezési, tanügyi feladatok ellenőrzése,
  • időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések,
  • tanórákon, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok

Az ellenőrzés formái:

  • naplóellenőrzés havonta,
  • óraellenőrzés, foglalkozások ellenőrzése,
  • helyszíni ellenőrzések

5. A kiadmányozás és a képviselet szabályai

5.1. Az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. Ha az igazgató akadályoztatva van, az igazgatóhelyettesek képviselik az intézményt a helyettesítés rendje szerint, vagy az igazgató írásban megbízza az intézményben alkalmazott pedagógusok egyikét az eljárásban való részvétellel, képviselettel.

Az intézmény vezetése körében az intézményvezető
- szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; 
- döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; 
- előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; 
- jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; 
- kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; 
- gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; 
- tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; 
- teljesíti a tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; 
- szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. 

5.2. A képviselet szabályai 

- A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre. 
- Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. 
- Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. 
- A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és  működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései  az intézményvezető  helyett történő eljárásra feljogosítanak. 

5.3. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: 

- jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; 
- az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján; 
- hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt; 
- intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel.

IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE

1. Az intézmény szervezeti egysége

Az intézmény belső szervezeti egységének, a meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően.

      2. Az intézmény szervezeti vázrajza

A szervezeti vázrajz a működési orientáció miatt a vezető és beosztotti szinteket nevezi meg, az egységek feltüntetése miatt.

IGAZGATÓ

igazgatóhelyettesek

↓                                     ↓

BEOSZTOTT           ISKOLATITKÁROK,

PEDAGÓGUSOK     HIVATALSEGÉDEK

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, a működtető valamint  az  iskola  belső  szabályzatai  által  előírtak  szerint  végzi.  Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettesek helyettesítik.

A Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolában – figyelembe véve azt, hogy tanítás csak délután van – 11 órától 17 óráig az igazgató és helyettesei közül egy vezetőnek mindig az intézményben kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben helyettesítési rend szerint történik a vezetői feladatok ellátása, melyet vezetői egyeztetés, feladat-meghatározás előz meg.

Az intézményvezető feladatkörébe tartozik különösen:

• a nevelő - oktató munka irányítása és ellenőrzése,

• az intézményi munka összehangolása,

• a nevelőtestület vezetése,

• az intézményi, nevelőtestületi értekezletek előkészítése és levezetése,

• az intézményi szintű munkatervek, beszámolók elkészítése,

• a  nevelőtestület  jogkörébe  tartozó  döntések  előkészítése,  végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,

• az   intézmény   működéséhez   szükséges   személyi   és   tárgyi   feltételek biztosítása,

• a munkáltatói valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,

• együttműködés biztosítása a szülői szervezettel,

• az intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,

• a tanuló- és gyermekbaleset megelőzés irányítása,

• az intézmény képviselete,

• a döntés/döntés előkészítés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény   működésével   kapcsolatban   minden   olyan   ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Az  intézményvezető kizárólagos  hatáskörébe  tartozó,  általánosan  nem  helyettesíthető feladatok:

• tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése;

• pedagógus   felvételével   kapcsolatos   előkészítő   munka   (határozott   és határozatlan idejű közalkalmazotti munkaviszonyba);

• közalkalmazotti jogviszony megszüntetése – javaslattétel; 

• alkalmazottak feletti részleges munkáltatói jogkör;

• kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása;

• fenntartó és működtető előtti képviselet;

• az intézménnyel kapcsolatos nyilatkozatok, publikációk engedélyezése.

Az intézményvezető felelőssége:

Az intézmény vezetője (igazgatója) - a köznevelési törvénynek megfelelően - felelős az alábbiakért:

• a szakszerű és törvényes működésért,

• az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,

• a pedagógiai munkáért,

• a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,

• a   nevelő-   és   oktatómunka   egészséges   és   biztonságos   feltételeinek megteremtéséért,

• a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért,

• az eszközbővítési tervek elkészítéséért.

Felelős továbbá:

• az intézmény ellenőrzési, értékelési programjainak működéséért,

• a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,

• a     közoktatási     információs     rendszerrel     kapcsolatos     tájékoztatási feladatokért,

• az  intézmény  ügyintézésének,  iratkezelésének  és  tanügyi  nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért,

• a tanulmányok alatti vizsgák (művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) lebonyolításáért és rendjéért,

• a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért.

További feladatai:

• Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettes és az iskolatitkár munkáját. 

• Rendkívüli alkalmazotti értekezlet összehívását az igazgató - a vezetőséggel egyeztetve - bármikor elrendelheti.

V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK

1.A törvényes működés alapdokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi, a hatályos jogszabályokkal összhangban álló dokumentumok határozzák meg:

            •  Alapító Okirat

            •  Pedagógiai Program

            •  Szervezeti és Működési Szabályzat

            •  Házirend

            •  Éves Munkaterv

VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE

1. A közalkalmazottak munkarendje

  1. A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási tv. 15.§. és a nemzeti köznevelési törvény 61. §, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a közoktatási tv. 16., 17. §. és a nemzeti köznevelési törvény 66. § rögzíti.

  b. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a 2012. évi I. törvény (Munka Törvénykönyve), valamint az 1992. évi XXXIII. Törvény (A közalkalmazottak jogállásáról szóló szabály)  rendezi.

2.A pedagógusok munkarendje, munkaidejének beosztása

a.  A pedagógusok munkaideje kötelező órából (22-26 óra), valamint felkészülésre fordított, a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll (26-32 óra).
A Kormány 326/2013. (VIII.30) 17.§. Korm. rendelete alapján a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el:

- foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
- a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,
- az intézmény kulturális életének, versenyeknek megszervezése
- a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása
- eseti helyettesítés,
- a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
- az intézményi dokumentumok készítése, vezetése
- szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása
- osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység
- pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása
- a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,
- munkaközösség-vezetés,
- az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés
- iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,
- hangszerkarbantartás és viselet rendezése,
- különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint
- pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozás
- egyéni vagy csoportos tehetséggondozás, foglalkozás
- tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, tanszaki verseny, iskolák közötti verseny.
A pedagógus kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

A kötött munkaidő az Nkt. 62.§ (5) bekezdése szerint a teljes munkaidő 80 %-a, vagyis heti 32 óra, amit az intézményvezető által meghatározott feladatokkal kell tölteni. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22-26 óra és az egyéb nem tanórai foglalkozásokon való részvétel 26-32 óra. A fennmaradó 20 %-ban is a pedagógus köteles az intézmény érdekében dolgozni, eljárni, nem feltétlen az oktatási intézményben.

      b.  A pedagógus napi munkarendjét – a meghatározott tanterem beosztás alapján – maga állítja össze és azt az igazgató hagyja jóvá. A napi munkarendet a naplóban naprakészen kell vezetni, az esetleges változásokat azonnal korrigálni.

c.   A  pedagógus  munkából való távolmaradását legkésőbb  az  adott munkanapon 9 óráig köteles bejelenteni.

d.  A tanítási nap cseréjére, az órák órarendtől való eltérő időben való megtartására ad igazgató ad engedélyt.

            e.  A pedagógus saját intézménye tanulóját magántanítványként nem taníthatja.

f.   A pedagógus munkaidő nyilvántartó lapot vezet.

      2.1. Nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelős:

  • az intézményvezető, intézményvezető helyettes,
  • a nyilvántartás kezelő,
  • a pedagógus.

Az intézményvezető feladatai a nyilvántartás vezetésében:

A nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait az intézményvezető látja el, ennek keretében:

            -   kijelöli a nyilvántartás kezeléséért, ellenőrzéséért, egyeztetéséért felelős személyt, ( a továbbiakban nyilvántartás kezelő ),

            -   meghatározza az adat és információáramlás rendjét,

            -   a nyilvántartás vezetésének szükségességéről, valamint az információ szolgáltatási  kötelezettségéről nevelő-testületi értekezleten, illetve egyéb formában tájékoztatja a  pedagógust.

A nyilvántartás kezelő feladatai:

            -   a havi összesítések ellenőrzése,

            -   ez ellenőrzés tényének aláírással való igazolása,

            - amennyiben az egyeztető jellegű ellenőrzés során eltérést tapasztal, a  pedagógus bevonásával a nyilvántartásban kétséges adat helyességéről
 meggyőződjön és a munkaidő nyilvántartást, vagy az egyeztetés alapjául
 szolgáló dokumentumot javítsa, illetve annak szükségességét jelezze.

A pedagógus által ellátandó feladatok:

            -    a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos előírásokat megismerje és  betartsa,

            -   a nyilvántartó lapra naponta beírja a ténylegesen teljesített tanítási órákat, hogy elkészítse a havi összesítéseket,

            -  a nyilvántartás kezelő kérésére együttműködik a nyilvántartással kapcsolatos esetleges tévedések, előírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedések, előírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből  fakadó eltérések kiigazításában.

3.Intézményi vagyon működtetését biztosító technikai dolgozó munkarendje

          Az intézmény működését segítő dolgozó:

                  -   iskolatitkár

                   -   takarítók

  1. Munkarendjét az igazgató állítja össze és hagyja jóvá.
  2. Munkából való távolmaradását legkésőbb az adott munkanapon 9 óráig köteles bejelenteni.    

4.Az intézmény tanulóinak munkarendje

            Az intézményi rendszabályokat a házirend tartalmazza. Ennek betartása a tanulók számára kötelező. Erre minden tanuló saját maga, másodsorban pedagógusok ügyelnek. A házirendet – az intézmény igazgatójának előterjesztésére – a  nevelőtestület fogadja el.

5.A tanév helyi rendje

   A tanév helyi rendjét (a mindenkor hatályos OM utasítás alapján) a nevelőtestület fogadja  el a tanévnyitó tantestületi értekezleten.

  1. A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart.

A tanítási év szorgalmi idejének első és utolsó napját – a tanítási év első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg. Év végi vizsgákat a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet szervezni, melynek időpontját az igazgató határozza meg.

  1. Az intézményben a tanév ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik illetve tanévzáróval zárul.
  2. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt:
  • a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól),
  • jogszabály által meghatározott újabb szabályzatok, tervek elfogadásáról,
  • az iskola szintű rendezvények tartalmáról és időpontjáról,
  • a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról,
  • a vizsgák rendjéről,
  • a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól,
  • az éves munkaterv jóváhagyásáról,
  • a házirend módosításáról amennyiben szükséges.
  1. Az intézményi rendezvényekre való megfelelő szintű felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára a képességeket és rátermettséget figyelembe vevő egyenletes terhelést adjon.  Intézményi szintű rendezvényeken a pedagógusok jelenléte kötelező, az alkalomnak megfelelő öltözékben.

6.A tanítás helyi rendje

            a.  A tanítás 8.00 órától este 20 óráig tarthat. Amennyiben a főtárgy tanár vagy ha a  növendék órabeosztása másképp nem teszi lehetővé, indokolt esetben 7 órától   20.30 óráig tarthat.

 b. A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek iskolájuk tanítási óráival illetve munkarendjükkel.

c. Az  egyéni  órák  beosztásánál  ügyelni  kell,  hogy  a  távolabb  lakó – bejáró   -  tanulók órái  lehetőség  szerint kapcsolódjanak a csoportos óráikhoz.

d. A csoportos órákat szünet közbeiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben az igazgató eltérően is rendelkezhet.

e. Ahol a tanulók többsége távol lakik az iskolától vagy a tanítás helyétől illetve egyéb komoly ok indokolja, a csoportos órákat heti egy alkalomra össze lehet vonni.

f.Szülőket is érintő rendezvényeket csak az általános munkaidőn kívül lehet szervezni.

g. A zeneművészeti ág hangszeres órái egyéni oktatásban folynak.

„A” tagozaton heti kétszer 30 perc, „B” tagozaton heti kétszer 45 perc.

A néptánc órái csoportos formában, 45 percesek.

h.A zeneművészeti ág csoportos óráinak tanulói átlaglétszáma 8-15 fő, táncművészeti ág csoportos óráinak tanuló létszáma 10-20 fő. (A nemzeti köznevelési törvény 4. számú melléklete szerint: 8-20 fő, átlaglétszám: 10 fő) Azokban az esetekben, ahol a csoportlétszám a minimumot sem éri el, az intézményvezető legfeljebb négy egymást követő évfolyam tanulóit összevonhatja.

i. Az iskolai programhoz igazodva az iskola igazgatója engedélyezheti rövidített tanítási órák megtartását. Ez esetekben a tanórák és a szünetek hosszát külön meg kell határozni.

j. A tanítás órarend szerinti ütemezéssel történik a kijelölt tantermekben, pedagógusok irányításával.

k. A tanítási órákat zavarni nem szabad! Nevelő tanítási óráról csak igazgatói engedéllyel hívható ki. A tanulók felügyeletét ez esetben is biztosítani kell.

l. Órarendben változtatás, csere csak igazgatói engedéllyel lehetséges.   Tanítási órák látogatására előzetes bejelentés, engedély nélkül csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes jogosult.

  1. Amennyiben tanóra (egyéb foglalkozás) megtartására a kijelölt helyen - vagy iskolán - kívül kerül sor, arról az igazgatót előzetesen értesíteni kell.

            n.  Az iskola pedagógusa által a tanulók részére szervezett iskolán kívüli programról  az igazgatót előzetesen tájékoztatni kell.

7. Az intézményben tartózkodás rendje

  1. Az intézmény nyitvatartási ideje: reggel 8.00 órától este 20.00 óráig (indokolt esetben 7.00 - 20.30-ig).
  2. Az igazgató akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes, az iskolatitkár vagy más megbízott tanár tartózkodik az intézményben.
  3. A tanulók az iskolába egyénenként eltérő időpontban járnak. Az iskola nem köteles kíséretről gondoskodni.
  4. A szülő vagy más érdeklődő, ha kívánja – igazgatói engedéllyel – részt vehet a tanítási órán.
  5. Felsőbb szervek óralátogató tagjait az igazgató kísérje el a tanítási órára.
  6. Az intézményben, adminisztrációs ügyekben (kérelmek, igazolások, stb.) ügyintézés tanítási napokon 8.00-16.00 óra között van.

8.Az intézmény helyiségeinek használati rendje

  1. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:

-  A közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,

-  Az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért,

-  Az energiatakarékos felhasználásáért,

-  A tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

  1. Vagyonvédelmi okokból az üresen hagyott termeket zárni kell.
  2. Az intézmény helyiségeit a rendeltetésüknek megfelelő célra szabad használni. Az
     intézmény rendjének, tisztaságának megőrzése mindenkinek kötelezettsége.  
     Mindenki köteles ügyelni a berendezések, eszközök épségére, az energiatakarékosság betartására.
  3.  A helyiségeknek rendeltetésüktől eltérő használatára csak az igazgató adhat  
     engedélyt.
  4. A nevelői szoba a pedagógusok óraközi pihenésének, a tanórára való felkészülésének a színhelye, ezért ott külső személy (tanuló, szülő, stb.) csak pedagógus engedélyével és jelenlétében tartózkodhat.
  5. Az intézmény eszközeit, berendezési tárgyait az intézményből kivinni, azt kölcsön adni csak igazgatói engedéllyel lehet. A kölcsönadás tényét az e célra rendszeresített nyomtatványon a gazdasági irodában az ügyviteli alkalmazottnak rögzíteni kell.
  6. Az intézményben, azok berendezéseiben, eszközeiben okozott kárt a károkozó a kötelezett megtéríteni.
  7. A tanév első napján a tanulókkal ismertetni kell az intézmény használatának szabályait, a házirendet, a tűzvédelem és a balesetvédelem szabályait.
  8. Az iskolát az intézménnyel kapcsolatban álló személy (szülő, fenntartó, szállító, postás, stb.) csak a nyitva tartási illetve ügyintézési idő alatt keresheti fel, ott csak az ügyintézésre kijelölt helyen és az ügyintézés időtartama alatt tartózkodhat. A tanítási órákat, foglalkozásokat nem zavarhatja.
  9. A fenti pontokban meghatározott személy sem tartózkodhat az iskolában, ha ital vagy drog hatása alatt áll, hangoskodik, külső megjelenésével, viselkedésével visszataszítást, félelmet kelthet a gyermekekben, vagy zavarja az intézmény működését.
  10. Az intézményhez nem kapcsolható ún. külső személy engedély nélkül az iskola területére, az iskolai rendezvények helyszínére nem léphet be, ott nem tartózkodhat.
  • Ha külső személy engedély nélkül belépett, az intézmény területén vagy tanulók között tartózkodik, haladéktalanul értesíteni kell az intézmény vezetőjét, aki kötelezett a szükséges intézkedést megtenni.

9.Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

Intézményünk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően.

9.1. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

  • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
  • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
  • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
  • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával kell hitelesíteni.

9.2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

A fent felsorolt, elektronikus úton előállított, hitelesített nyomtatványokat az irattárban kell elhelyezni. Az adatokhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében tároljuk. 

VII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE

1.Az intézmény nevelőtestülete

  1. A nevelőtestület – a nemzeti köznevelési törvény 70. §. alapján – a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve.

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak közössége.

  1. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
  2. A nemzeti köznevelési törvény 70. §-a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit.

2.A nevelőtestület értekezletei

2.1. Az intézmény nevelőtestülete közötti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.

2.2.  A tanév során tervezett nevelőtestületi értekezletek időpontját és napirendjét az éves munkaterv állapítja meg.

 Nevelőtestületi értekezletet kell tartani:

  • a pedagógiai program és módosítása elfogadására,
  • a szervezeti és működési szabályzat elfogadására és módosítására,
  • az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók, az éves munkaterv elfogadására, féléves munka értékelésére,
  • a továbbképzési program elfogadására,
  • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztására,
  • a házirend elfogadására,
  • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítására, osztályozó vizsgára bocsátására,
  • a tanulók fegyelmi ügyeiben,
  • az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására,
  • jogszabályban meghatározott más ügyekben.

 2.3.  A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

•  tanévnyitó, tanévzáró értekezlet

•  félévi és év végi osztályozó értekezlet

2.4. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a tantestület egyharmada kéri, a szülői szervezet kezdeményezésére, valamint ha az intézmény igazgatója szükségesnek látja.

2.5. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet aláírásával hitelesít annak vezetője, s egy végig jelen levő pedagógus. A jegyzőkönyv elkészítéséért, irattárba helyezéséért az értekezletet vezető személy a felelős.

2.6.   A nevelőtestület döntései

A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – egyszerű szótöbbséggel hozza, nyílt szavazással. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott anyagába kerülnek.

3.A nevelőtestület által átruházott feladatkörök

  1. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles a nevelőtestületet tájékoztatni azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából járt el.
  2. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:
  • az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,
  • a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,
  • az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,
  • az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásnak visszavonása előtt,
  • külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

4.Munkaköri leírások

A munkaköri leírások egyénre szabottan átadásra kerültek az

  • igazgatóhelyettes
  • zeneművészeti ágon tanító pedagógus
  • táncművészeti ágon tanító pedagógus
  • iskolatitkár
  • jelmez- és viselettáros
  • hivatalsegéd részére.

5.Az iskolai dolgozók jutalmazása, kitüntetése

  1. Az alkalmi megbízások (versenyek, vetélkedők, ünnepségek stb.) színvonalas teljesítéséért az igazgató a tantestület előtt a dolgozót vagy a kollektívát dicséretben részesítheti.
  2. Hét évenkénti továbbképzés teljesítése esetén a várakozási idő egy évvel rövidül.

VIII. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

1.1. Az iskolaközösség

  Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége.

2.Az alkalmazotti közösség
Az alkalmazotti közösség az iskolával munkaviszonyban álló munkavállalók  közössége.

 2.1. Szakmai munkaközösség

Iskolánkban tanszaki munkaközösség működik:

fúvós tanszak, vonós tanszak, zongora tanszak és egyéb tanszak (szolfézs, ütő)

A tanszakok vezetői feladatait tanszakvezetők látják el.

  1. Szülői Szervezet

A nemzeti köznevelési törvény 73. §.-a rendelkezik a szülői közösségekről. Ennek alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére szülői munkaközösséget hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről.

A Szülői Szervezet intézményszintű képviselőjével az intézmény igazgatója tart kapcsolatot.

- Azokban az ügyekben, amelyekben a Szülői Szervezetnek a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyag átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet – véleményezéssel érintett – napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni, és részére tanácskozási jogot kell biztosítani.

- a Szülői Szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyben tájékoztatást kérhet szóban, írásban az intézmény igazgatójától. Az írásos megkeresésre az ügy jellegétől függően mielőbb, de legkésőbb 30 napon belül választ kell adni. A tájékoztatás – megállapodás szerint – történhet szóban is, amelyről emlékeztetőt kell készíteni. A tanulók nagyobb csoportját a házirend határozza meg.

A tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek tárgyalásánál a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a nevelőtestület vagy egyéb fórum ülésein. A meghívásról az igazgató gondoskodik.Ha a Szülői Szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az igazgató gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a Szülői Szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. Az egyes főtárgyak tanárai közvetlen kapcsolatot tartanak a hozzájuk beosztott tanulók szüleivel. A székhely, valamint a telephelyek szülői közösségével a szaktanár, az igazgató vagy helyettese tart kapcsolatot.

3.1. A szülői közösség az intézmény munkatervének megfelelően közreműködhet a növendék- és a tanári hangversenyek, növendéki előadások rendezésében.

3.2. Az intézményi Szülői Szervezet véleményezési jogkört gyakorol:

  • A fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt,
  • Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál.
  • iskolai munkaterv elkészítéséhez,
  • SZMSZ elfogadásakor
  • a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,
  • az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.

4.A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája

4.1. A tanulók rendszeres tájékoztatását a székhelyen a főtárgy tanár és az intézményi  hirdetőtábla szolgálja, melyre ki kell minden olyan nevelőtestületi döntést tenni, amely érinti a tanulókat. A telephelyeken a tanulók tájékoztatása elsősorban a főtárgy tanár feladata.

4.2. Az intézmény valamennyi tanulójának jogában áll véleményét megfelelő módon elmondani a saját és az intézmény életét érintő ügyekben szaktanárának, az intézmény vezetőinek személyesen vagy valamely közösség előtt.

4.3. A székhelyen és a telephelyeken alkalmanként nyílt napot tarthat, melyen részt vesz az intézmény igazgatója, továbbá azok a pedagógusok, akiknek a jelenlétét legalább egy héttel korábban a tanulók kérték. A nyílt napon kötetlen formában bárki elmondhatja véleményét, és kérdést intézhet bármelyik jelenlevőhöz.

4.4. A tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkár illetve az igazgatóhelyettes az  intézmény székhelyén minden nap 14-16 óra között segítséget nyújt. Az intézmény igazgatója a fogadóórája időpontjában várja a tanulókat, szülőket.

4.5. Intézményünkben a tanulók a következő formában fejthetik ki véleményüket:

  • A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül az iskola igazgatóságához, a főtárgy tanárukhoz, az iskola nevelőihez, a szülői szervezethez fordulhatnak.
  • A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel.

5.Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje
- Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a székhely és a telephelyek tagozatai egymással folyamatos kapcsolatot tartanak fent.
- A kellő kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek,   havonkénti egyeztetések stb.
- Az intézmény különböző közösségeinek munkáját az igazgató fogja össze.
A kapcsolattartás rendszeres időpontjait a munkaterv tartalmazza.

6.A szülők tájékoztatásának formái

  1. Az iskola az év folyamán a munkatervben meghatározott időpontokban tanszaki szülői értekezleteket tart.
  2. A pedagógusok a szülői értekezleteken kívül is fogadhatják a szülőket –  előzetes megbeszélés alapján a tanítási órán kívül – ahol tájékoztatást adnak a  tanuló előmeneteléről.
  3. Valamennyi pedagógus köteles a tanulókra vonatkozó minden érdemjegyet és  írásos bejegyzést a naplón kívül a KRÉTA e-naplóban valamint a tanuló   tájékoztató füzetében is feltüntetni. A bejegyzéseket dátummal és aláírással  kell ellátni.
  4. Rendkívüli szülői értekezlet összehívását kezdeményezheti a szaktanár illetve  a szülői közösség.
  5. Rendkívüli szülői értekezlet összehívását bármikor elrendelheti az intézmény  igazgatója.
  6. Évente nyílt tanítási napokat tartunk, melyen az érdeklődő szülők részt vehetnek.
  7. Az iskola pedagógusai a tanév elején meghatározzák a fogadó óráik időpontját, melyen a szülők felkereshetik őket.
  8. A szülők bármely – előre egyeztetett időpontban – felkereshetik a pedagógusokat illetve az igazgatót.

7.Az intézmény külső kapcsolatai

  1. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval elektronikus levelezés, munkaértekezletek formájában valamint azokkal az iskolákkal, ahová a tanulók járnak.
  2. Rendszeres kapcsolatot tart az intézmény a zeneművészeti
    szakközépiskolákkal és főiskolákkal (nyílt napok, felvételi és egyéb  konzultációk formájában).
  3. Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az intézmény vezetője e feladatait megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől  függően az igazgatóhelyettesnek és más személyeknek eseti vagy állandó   megbízás alapján.
  4. A külső kapcsolatok tartásáért, koordinálásáért első számú felelős vezető az igazgató. Feladata az önkormányzattal, társ intézményekkel való  kapcsolattartás.
  5. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart az óvodákkal a tehetséges tanulók felkutatása érdekében, minden évben hangszerbemutató hangversenyt tart az óvodások számára. A kapcsolattartásért a szolfézs szakos tanár a felelős.
  6.   Minden egyéb esetben a kapcsolattartás az igazgató vagy megbízottja feladata.

8.Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje
 a.  Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a székhely és a telephelyek tanszakai egymással szoros kapcsolatot tartanak fent.
b.  A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok.
c.   Az intézmény különböző közösségeinek munkáját az igazgató fogja össze.

IX. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás

1.A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

  • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.
  • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt írásban kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.
  • A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.
  • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
  • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.
  • A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet, a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A fegyelmi bizottság tagjai az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelés után – a határozati javaslatba beépítik.
  • A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.
  • A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

2.A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése alapján a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás szabályai:

  • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét
  • az egyeztető eljárás időpontját az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket
  • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti. A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza
  • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése
  • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti
  • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon
  • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá
  • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása
  • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
  • a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

X. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE

1.Iskolai rendezvények

  1. Növendékhangverseny évente a munkatervben rögzített alkalmakkor.
  2. Tanári hangverseny évente 1 alkalommal.

A növendék- és tanári hangversenyek, nyilvános rendezvények, időpontja a munkatervben rögzítve.

  1. A táncművészeti ág bemutatói:
  • félévi – iskolán belül, osztályonként, és szülők előtt.
  • év végi vizsgaelőadás – koreografált színpadi előadás.

Időpontjai a munkatervben rögzítve.

2.Szakmai versenyek, találkozók

Két évenként megrendezésre kerül a Megyei Rézfúvós Verseny.

A szakmai versenyek, találkozók célja:

  • kiemelkedő teljesítményre való ösztönzés

Formája: iskolai – megyei – területi – országos

Az iskola tanulói csak olyan versenyen, találkozón vehetnek részt, melyet a tanév kezdése előtt meghirdettek. Az igazgató, a szaktanárok bevonásával ellenőrzi, hogy a területi, országos versenyen csak megfelelően felkészült tanuló vegyen részt.

A résztvevő tanulókat a verseny idejére a közismereti iskolák igazgatóitól ki kell kérni.

3.Tanulmányi kirándulások, szakmai táborok

Az iskolában tanulmányi kirándulásnak minősülnek az egyes csoportok kölcsönös látogatásai, a zenei versenyeken, találkozókon való részvétel, a hangverseny- és operalátogatások. A néptánc tagozaton évente kerül megrendezésre a nyári tábor.

Tanítási napon szervezett tanulmányi kiránduláshoz a közismereti iskola hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulás alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a biztonságos lebonyolításhoz szükséges, de legalább 10 tanulóként egy fő. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, akkor biztosítani kell a szaktanárok részvételét. Önként vállalkozó szülők bevonhatók, de a tanári felügyeletet nem helyettesíthetik.

Nyári szünetben szakmai tábort lehet szervezni, melynek legfőbb célja: a közösségi nevelés, az együttesek felkészítése.

XI. TŰZ- ÉS BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

- A  gyermekek testi épségét veszélyeztető tűz- és bombariadó esetén fontos követelmény a    
  pánikmentesség megőrzése, a fegyelmezett magatartás.

- Akinek a tudomására jut a tűz-, vagy bombariadó, annak haladéktalanul és pánikkeltés  
  nélkül értesíteni kell a vezetőt, mindenkori helyettesét.

- A helyszínen tartózkodó vezető értesíti a tűzoltóságot és a rendőrséget.

- Az épület kiürítéséről, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság
   információja alapján, a helyszínen tartózkodó vezető dönt.

- A tűzvédelmi megbízott gondoskodik a tűz - és bombariadó terv szerinti szervezett
  mentésről, évi egy alkalommal kiürítési gyakorlatot tart.

- Az épületből történő kimenetel után biztonságos környezetbe, megfelelő távolságra kell
  vinni a gyermekeket.

- A helyszínen tartózkodó vezető intézkedik valamennyi helység ellenőrzéséről, hogy nem maradt-e gyermek az épületben.

- A pedagógus létszámellenőrzést tart a gyermekek között.

- További teendőket a tűz és bombariadó szabályzat tartalmazza, melynek betartása az
   intézményvezető felelőssége. Feladatkörét megbízottja útján látja el.

- A bombariadóról és a hozott intézkedésekről a vezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

Dohányzás

Az iskola egész területén tilos a dohányzás. Az intézmény területére égő cigarettával belépni, illetve ott dohányozni tilos!  A dohányzóhely nem lehet az intézmény bejáratától számított 5 méteren belül.

Dohányzást tiltó felirat jól láthatóan, az iskola bejárati ajtójára került kihelyezésre.

A szabályzatban foglaltak megsértése fegyelmi eljárással szankcionálható.

A szabályzat ellen vétő személy viseli a hatósági eljárás szankcióit és anyagi vonzatát.

Munka-, tűz-, baleset- és egészségvédelmi oktatás, házirend megismerése

A tanuló aláírásával igazolja, hogy részére a kötelező oktatásokat megtartották valamint megismerte az intézmény házirendjét, azt elfogadta és betartja.

A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola hivatalsegéde a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt.

Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti:

• az érintett hatóságokat,

• a fenntartót,

• a szülőket,

• megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.

Rendkívüli eseménynek számít különösen:

• a tűz,

• az árvíz,

• a földrengés,

• bombariadó,

• egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell arról, hogy:

• az épületben tartózkodó összes személy (diák, felnőtt dolgozó, az intézettel jogviszonyban nem álló felnőttek) a tűzvédelmi szabályzat alapján mihamarabb elhagyja a létesítményt, és biztonságos helyen várakozzon.

Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

XII. INTÉZMÉNYI ÓVÓ, VÉDŐ ELŐÍRÁSOK

1. Az intézmények minden dolgozójának feladata, hogy biztosítsa a gyermekeknek az intézményben, intézményi programok, rendezvények helyszínén a balesetmentes tartózkodását.

2. Bármely dolgozó, aki baleseti veszélyt, a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetet vél felfedezni, haladéktalanul kötelezett a tanulókat, gyermekeket a baleseti veszély helyszínéről elvinni illetve erről értesíteni az intézmény vezetőjét.

3. Minden pedagógus kötelezett a foglalkozás, rendezvény előtt az új baleseti veszélyekre felhívni a tanulók, gyermekek figyelmét, ismertetve az óvó, védő előírásokat, szabályokat.

4. Minden tanév indításakor az első tanítási napon a tanulókkal, ismertetni kell a baleset- és tűzvédelemmel kapcsolatos szabályzatok tartalmát. Szükség esetén a tájékoztatást év közben meg kell ismételni.

5. Minden tanév indítása előtt a dolgozók részére munkavédelmi oktatást kell tartani. Ezen a tanulókat érintő óvó, védő szabályokat is ismertetni kell a dolgozókkal.

6. Beteg, balesetet szenvedett tanuló ellátását a felügyelettel megbízott vagy a balesetet észlelő pedagógus kötelezett biztosítani. E tényről az iskola igazgatóját és a szülőt haladéktalanul értesíteni kell. A baleset súlyától függően orvost vagy mentőt kell hívni. A tanulót orvoshoz, kórházba a pedagógus kötelezett elkísérni. A tanulót ellátása után haza kell kísérni.

7. A beteg, lázas gyermeket a főtárgy tanárnak (vagy az általa megkért pedagógusnak) orvoshoz kell vinni, ellátását az orvos utasításai szerint kell biztosítani. Értesíteni kell a szülőt, hogy gyermeke beteg, meg kell kérni, hogy ellátása érdekében jöjjön érte.

8. A tanuló kötelessége, hogy:

  • körültekintően, gondosan közlekedjenek a folyosókon, termekben.
  • óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
  • elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket;
  • betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
  • azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
  • azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;
  • megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
  • rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

 9. A főtárgy órákra, csoportos foglalkozásokra vonatkozó külön szabályok:

  • a tanuló a tanítási időn kívül tanteremben, táncteremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat, az iskola igazgatója egyedi elbírálás alapján engedélyezheti a termek használatát. (pl. gyakorlás, vagy próba igénybevételére)
  • a táncórákon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – a táncoktatásnak megfelelő öltözékben kell megjelenniük, (pl. tornaruha, táncnak megfelelő szoknya, karaktercipő. stb.)
  • a táncművészeti ág tanszakainak csoportfoglalkozásain balesetvédelmi szempontból a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, továbbá kötelesek összefogott hajjal megjelenni.

XIII. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE,

AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

1.  Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskola közösségének joga és kötelessége.

2.  Az intézmény hagyományai közé tartozó rendezvények:

  • tanévnyitó, tanévzáró ünnepély
  • zenei világnapi hangverseny
  • Megyei Rézfúvós Verseny kétévente
  • általános iskolák 1-2. osztályosainak rendezett hangverseny évente kétszer
  • óvodásoknak rendezett hangszerbemutató évente kétszer
  • karácsonyi hangverseny
  • napközisek részére rendezett növendékhangverseny évente kétszer
  • tehetség napja március 25.
  • képzőművészeti tanszakunk kiállítása
  • félévi és év végi összevont táncbemutató
  • nyilvános tanszaki hangversenyek
  • általános iskolai, városi rendezvényeken történő fellépések, kiállításmegnyitások, ünnepségeken való szereplés.

3.  A rendezvények időpontját, a szervezési és lebonyolítási feladatok felelőseit, határidejét az éves munkaterv határozza meg.

XIV. TÁJÉKOZTATÁS A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL, AZ SZMSZ-RŐL, A HÁZIRENDRŐL, DOKUMENTUMOK ELHELYEZÉSE

1. A dokumentumok egy-egy példánya rendelkezésre áll az irodában.

Ha a szülő a dokumentumokról tájékoztatást kíván kérni, előzetesen időpontot kell egyeztetni az intézmény igazgatójával.

2. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:

1993. évi LXXIX. Törvény               A közoktatásról

2011. évi CXC. Törvény                               A nemzeti köznevelésről

27/1998. (VI. 10. ) MKM                  Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi  programjának bevezetéséről.

A működés során alkalmazott közoktatási jogszabályok különösen:

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről a köznevelési intézmények névhasználatáról

20/1997. (II.13.) Korm. rendelet       A közoktatási törvény végrehajtásáról,

2001. évi XXXVII. tv.                                  a tankönyvpiac rendjéről

Mindenkori miniszteri rendelet          Az aktuális tanév rendjéről,

valamint a

138/1992. (X.8.) Korm. rendelet       A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
                                                           végrehajtási rendelete a Kt. 122. § (1) bek. alapján.                                                    (2013.08.31-án hatályát veszti)

Jogszabályi háttér a szervezeti és működési szabályzathoz

Jogszabályok:

Magyarország Alaptörvénye

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.)

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)

1992. évi XXXIII. tv. a Közalkalmazottak jogállásáról (KJT.)

138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a Kjt. végrehajtásáról

368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről

27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről

2000. évi C. törvény a számvitelről

20/1997. (II.13.) Korm. rendelet a Kt. végrehajtásáról

370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről

Kapcsolódó jogszabályok:

1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről

XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  1.    A köznevelési intézmény SZMSZ-ét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület a szülői szervezet kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.
  2.    A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára kötelező, megszegése esetén az igazgató az alkalmazottak esetében munkáltatói jogkörében intézkedhet, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetve fegyelmi eljárás indítható. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat be kell tartani az iskolával jogviszonyban nem álló külső személyeknek is.

A SZMSZ hatálybalépése

Az SZMSZ 2018. szeptember 1. napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált korábbi szervezeti és működési szabályzat egyidejűleg érvényét veszti.

ZÁRADÉK

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület 2018. 08. 27-én megtartott értekezletén elfogadta. A Szervezeti és Működési Szabályzat a vonatkozó jogszabályoknak mindenben megfelel.

P.h.   

                                                   ____________________________             

                                   intézményvezető

 

SZÜLŐI SZERVEZET NYILATKOZATA

A Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Szülői Szervezetének nevében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt egyetértési és véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, a szabályzatban és mellékletekben leírtakkal egyetértünk, jóváhagyását támogatjuk.

Kelt: Sárospatak, 2018. augusztus 27.

                                                   ____________________________

        Szülői Szervezet Elnöke